2008.08.28.!!!Ekk írtam ezt.Természetesen azóta sokminden változott, de mégis minden ugyanaz maradt.már akk is a sikerről filozofáltam.
Nos lássuk, fél évvel ezelőtt milyen volt?:
"jövő"<-- ez csak egy helyettesítő szó, mert nem akarom kiírni azt amit akk írtaM:D!
"múlt"<---: mmmaaaccskaaakörööm
,,Siker:
Hogy mit is jelent ez a szó?Természetesen minden embernek mást és mást.Van akinek egy zeneszámban rejtőzik, vagy csupán egy új ruhában, talán egy előléptetésben.Ilyenkor úgy érezzük igen, megcsináltuk! De vajon meddig tart ez az érzés? Míg véget ér a zeneszám, míg az új ruha megszokottá vállik?Vagy talán míg új sikereket nem akarunk elérni?!Ki tudja, talán csak egyetlen nap és újra mást szeretnénk. Azért dolgozunk az életben, h sikeresek legyünk. És ha elérjük ezt az érzést akk mit csinálunk?beülünk egy kocsmába és leisszuk magunkat?Barátokkal ünneplünk?Esetleg más módon élvezethez juttatjuk magunkat? Ugyanezt csináljuk a nagy bukásainkkor is.És itt újra el is gondolkodhatunk.Mi is a siker ellentéte?Bukás?A siker ellenség?Mit is lehet ez alatt érteni?Természetesen ezt is mindenki máshogyan értelmezi.Hisz a sikert a bukás váltja.A mindennapi sikereink mellett megtalálhatjuk a mindennapi tragédiáinkat is.Más kérdés, h kinek mi marad meg ebből?!Talán mi is meghalunk a sikereinkkel együtt, de talán túlélünk évezredeket is úgy, h a nevnket emlegetik.Akkor ezt már sikernek nevezhetjük?Vajon minden ember erre törekszik?Miért?Miért is jó ez?Abból a sok milliárd emberből hányan nem is gondolnak a sikerre?Vajon hányan csak a túlélésért küdzenek?!Talán senki sem tudja.Talán minden ember ugyanolyan a maga módján.Ha kitűzünk egy célt magunk elé és azt véghez is visszük, akkor álljunk meg egy kicsit, gondolkodjunk el az életen, gondoljuk végig, h hogyan juthattunk el oda, h mink van.És kérlek titeket mindig becsüljétek meg azt.Aztán pár másodperccel később lépjünk vissza a rohanó világbam ahol mindenki csak magával törődik vagy talán önmagával sem....
Annyi minden kavarog a fejemben.Érdekes hangulatváltozásaim vannak.Végiggondolom eddigi életemet és rájövök, h már most mennyi minden másképp csinálhattam volna.Kezdjük az egésuet a "jövő".Eljöttem ide, de nem tudtam mire számíthatij.Ezernyi kérdés merül fel bennem, de az idő múlásával nem, válaszokat kapok, csak egyre több kérdés:Befogadnak-e majd?Befogadtak-e?a "múlt" haragszik-e rám?Mit is akarok? Van-e jövőm? ÉS még sorolhatnám talán a végtelenségig is. Két választási lehetőségem van:"Múlt" vagy "jövő"? Egyik pillanatban azt hiszem, h biztos vagyok a döntésemben a másikban pedig már megint mást gondolok.Az "okosok" persze azt szeretnék, h a múltat válasszam.Mit szeretnék?AKARJÁK.Igazából nincs is más választásom, ha jobban belegondolok.És megint kilyukadok ugyanott.Mi lesz egy év múlva, vagy akár kettő, vagy 300? Senki sem tudja a választ, viszont nekem vasárnap már iskolába kell mennem.Nah itt a következő támánk:ISKOLA. Új közösség 30 lánnyal.30!Utálom, gyűlölöm az új közösségeket.És idén már ez a 3.lesz.Új tanár, Új diák, új emberek.Sajnálatosan egy maximalista perecíz ember írását olvasod most.Ha már az elején megbuknék a saját vizsgámon, amin én írtam magamban iratlanul a feltételeket, tuti kibuknék.De nem csak magam miatt. Mindenkiért ezt teszem, és ha elbuknék akk megint bebizonyítanám, h nem vagyok egy genious..És ez az amit annyiszor elmondanak. De ha a számomra legfontosabb emberek szemében sem vagyok genious akk kinek a szemében lehetek vha is az?Ezért harcolok.Mert muszáj azt tennem.Ott egy zeneszám, egy sorozat, egy film amiben annyira el tudok merülni, ble tudom mgamat élni, hipp-hopp egy álomvilágban élhetek, egyik pillanatról a másikra.És ez számomra egy nagy megnyugvást jelent.Érzem a pillanatot amikor kilépek a saját életemből és egy kis időre, itthagyhatom a problémáimat, dilemmákat.Ezért szeretek aludni.Az álmok miatt.
