Természetesen ez is mint minden más, mindenkinek mást jelent. Máshogyan érhetjük el. De mit is nevezünk idillnek? Számomra az a meghatározás lenne a leghelyénvalóbb, h ez egy olyan PillanaT, ami akkor jön létre, hogyha minden a helyén van, a világban, számunkra minden tökéletes.

Visszatérek a pillanat szóra. Szóval ez egy rendkívül rövid időegység, nem tart túl sokáig. És ha jobban belegondolunk egész életünk során ,,idillhajhászok" vagyunk. Ezt szeretnénk megtalálni, elérni, és amikor megvan úgyérezzük, hogy kiteljesedünk, úgy érezzük, h egy magasabb dimenzióba kerülünk, a vér sokkal gyorsabban kezd áramlani a testünkben, akár el is vörösödhetünk, és csak ÉlvezzüK azt a kis időegységet amit kaptunk. És, h ezt hogyan tudjuk előidézni? Van amikor nagyon könnyen megy, szinte bármikor ránktörhet, más viszont szinte egész életében vágyódik rá. Van aki már úgyis elérheti, hogy csak ül a buszon, egy kellemes zenével a fülében és meglát egy idilli képet. Például, egy napfelkeltés, szántóföldes részt, melynek közepén egy vonat halad el, szinte ugyanígy érezzük magunkat. De az idill nagysága is  sokmindentől függhet, viszont ezek egyéntől függően saját magukban dőlnek el. Ha figyelmesen körülnézünk, feltételezhetően talán minden napban van egy-egy idilli pillanat, csak sajnos nem vesszük észre, elmegyünk mellette és a hétköznapi apró dolgainkkal foglalkozunk. Nos az aprót ne kérdőjelezzük meg, hisz én még mindig amondó vagyok, h egy sokkal nagyobb dolognak vagyunk a részesei.

Hogyan nevezzük az idill ellentétét? (Egyik ismerősöm segített ebben):káosznak. A válasza szerény vélemnyem szerint is teljesen helyénvaló. Mikor jön létre ez az állapot? Az idilltől csak egy hajszál választja el. És általában egymást követik ezek az állapotok, illetve fellelhető átmeneti időszak is, amit elméletileg be tudunk vmelyik kategóriába sorolni, hiszen vmelyik olalra mindig eldől a mérleg. Mindig meg tudjuk állapítani az életünkben a káosszal teli részt, illetve az idillel telieket is. De ha csak egy PillanatoT vizsgálunk akkor is el tudunk különíteni tiszta idillt, káoszt, illetve keverteket. De a mérleg mindig elbillen az egyik irányba, csak ahhoz felmérést kell előtte készítenünk. És, hogy mi bizonyítja azt, h ezeket csak egy hajszál választja el? Természetesen az emberi viselkedésből kiderül. Mindkét esetben nevethetünk illetve sírhatunk is. (lsd.:Gyakori eset, h az idillben elsírjuk magunkat, a káosznál méginkább)És néha ugyanazokat az érzéseket szabadítják fel bennünk, de egy hajszál ott lebeg a kettő között, hisz ugyanúgy gyorsabban folyik majd a vér az ereinkben, de egy hajszállal mást érzünk.

(sajnálom a sok szóismétlést, de úgyérzem ezeket nem lenne helyénvaló mással helyettesíteni)

Köszönöm a figyelmet és remélem, h megindítanak néha bennetek vmit az írásaim.

Réka