1.carpe diem:=Élj a mának!: Persze élj úgy, mint egy kiskirály minden pillanatot úgy kell megélnünk mintha az utolsó lenne. Mindennap úgy kell végigsétálnunk az utcán mintha aznap mehetnék rajta végig utoljára, utoljára ülhetnék az iskolapadban, utoljára álmodozhatnánkk a kiszemelt fiúról, utoljára nevethetnénk, sírhatnánk, idegeskedhetnénk dolgozat miatt, utoljára csinálhatnánk mindent. Nos igen, de ha azt csinálnám mintha ez lenne az utolsó napom és csak élvezni szeretném? Akk hedonista lennék, ami pedig nem jó, mert a későbbre is gondolni kell mi lesz később? Mindig előre kell tervezni ezért én ezt az életfilozófiát kiegészíteném azzal, h Élj a mának, de gondolj a holnapra!, mert élj úgy minthogyha az utolsó napod lenne, tehát becsüld meg azt amid van, becsülj meg mindent, ne csak a nagyokat, a kicsiket is.Becsüld, h élhetsz!! Nem biztos, h lesz még rá alkalmad.  Úgy járd az utcákat, mintha utoljára mehetnél rajtuk végig, úgy puszild meg, öleld át a szeretteidet, mintha utoljára tehetnéd ezt, de mégis gondolj arra, h mi lesz holnap!Ne pazarold az időd, mert nem tart sokáig, de amíg tart helyesen kell kitöltened és gondolni a holnapra, h minden következményekkel jár és a felelősségteljességre, céltudatosságra is ügyelned kell!

2.aurea mediocritas=aranyközépszer: Ez azt mondja ki, h a legoptimálisabb, a legjobb döntéseket hozzuk meg mindig, ne legyünk túl vakmerőek, de gyávák sem. Nos ez szintén részben igaz részben nem. Ez ugyebár végleteket mutat be, de ezek az életében akaratlanul is benne vannak. ha végiggondoljuk belátjuk, h igazam van. Mindig próbáljuk meg a legjobb döntést hozni?!Nah persze, mindenki ezt próbálja, mégis mit csinálna? Senki nem hoz direkt rosszakat...

3. sztoicizmus: Ez a pozitív illetve negatív sorsot kapókat is arra sarkallja, h derűvel fogadják el azt.De szerény véleményem szerint Ez nem így van!
A negatívot miért fogadnánk el?? Természetesen nem kell rögtön a falnak rohanni, de igen is tehetünk ellene, mármint nem minden esetben, de sokszor van lehetőség! Ha pedig télleg nem lehet semmit tenni, amikor az élet szól bele egy-két dologba igen is lehet szomorkodni egy kicsit, hisz hozzá tartozik az élethez, természetesen nem azt mondom, h zuhanjunk össze, de el szabad gondolkodni, el szabad kezdeni sírni. A jót meg persze midnenki tudja, h mit kezdjen vele, csak kár, h néhányan közülünk másképpen ünnepelnek és könnyen átléphetünk megint a negatív világába. Viszont abban igaza van Horatiusnak, h a sok jót rossz illetve a sok rosszat jó követi!!

Rövid bejegyzés lett, de ehhez csak ennyit tudok hozzáfűzni, és lám lám a Kr.e 1.században is már mennyire készen voltak az életre mennyi mindent megfoglmaztak az élettel kapcsolatban. Bámulatos...